várandós barátaim, ezt inkább hagyjátok ki, jó? biztos eleget aggódtok enélkül is. :) nyugi, nincs semmi baj velünk, csak én is aggódok.
x x x
a minap láttam egy családot: anya, nagytestvér, kistestvér. az obiból mentek hazafelé. esett az eső. anya a kistestvérrel lépegetett, először azt gondoltam, játszásdiból: hóna alatt fogta a gyereket, és a lábával segítette a lépéseit, egyiket a másik után. azt hittem, elfáradt a kisgyerek a bevásárlásban, és nem akar a maga lábán elmenni a kocsiig. aztán anya megrázta a fejét, és láttam rajta, hogy elege van, úgy érzi, ez nem megy így tovább. ekkor odament hozzájuk a nagytestvér (6-8 éves lehetett), átvette a kicsit, és mint a villám, lépegetett vele tovább az autó felé. a kisgyerek kezei merev ujjakkal integettek a nagytesó két oldalán, ahogy távolodtak. anya lehajtott fejjel kullogott utánuk.
ez az utolsó terhesség, amit bevállaltam. a 3. is nehéz volt, így eleve ódzkodtam tőle, de úgy éreztem, csak 4 gyerekkel teljes a mi családunk.
az eddigiektől eltérően azonban komolyan tartok attól, hogy nem lesz teljesen egészséges négyeske. vénülök én is, uram Z is, többedik gyerek, egyszerűen nagyobb az esély arra, hogy valami hibás legyen. és ha így lesz, nem tudom, mi lesz a mi kis pöpec családunkkal. leginkább a három másik éliennel. ők biztosan elfogadnák a kis jövevényt, akármilyen is, de nagyon sok hátrány érné őket egy ilyen helyzetben. :( vajon milyen élete lehet annak a nagytestvérnek, aki maga viszi a kicsit, mikor anya belefáradt?
minden reményem abban van, hogy egészséges lesz, és (szinte) mindent meg is teszek azért, hogy így legyen, de akármit mutatnak a műszerek, kizárni nem lehet az ellenkezőjét.