még máig is előttem van, mikor édesapámmal együtt könnyesre röhögtük magunkat a Kisöreg Virágzik a komló c. fejezetén. lényegében arról szól, hogy a komlón kérődzve becsiccsant a tehén, majd a tejét iszogató macska is, és nótázni kezdenek. édesapám zokogva, nyökögve próbálta énekelni, hogy mu-mu-múúú. komolyan, egyik legkedvesebb gyerekkori emlékem.
a másik könnyfakasztóan vicces gyerekkori könyvem a Pacsaji, ami sajnos nálunk még nincs terítéken, mert csak 8 éves kortól ajánlják (egyébként tényleg nagyobbaknak való).
aztán ott van még Pitypang, a hiú oroszlán (eredeti címén Dandylion :)), ezt 2,5-3 éves kortól már nagyon szeretik a gyerekek. édesanyám gyerekkori mesekönyvei közül a kedvencem a távol-keleti népmesék gyűjteménye, A sárkánykirály palotája. teljesen más képzeletvilágban élnek, nagyon érdekes!