nagy híve vagyok az erőszakmentes, pozitív, megerősítő viselkedésnek és beszédnek. (persze egyáltalán nem mindig sikerül nekem is úgy beszélnem, de igyekszem.)
ugyanakkor nem győzöm mesélés közben átfogalmazni "a nagyok" többezer példányszámban elkelő írásait. Bálint Ágnes, Bartos Erika és Marék Veronika nagy nevek a mesélésben. és vannak kifejezetten jó meséik is, amikből jó dolgokat tanul a gyerek. de sajnos ez a ritkább eset. miért kell pl. Boribonnak vadul dobálni a játékait? vagy a kis bogárbarátoknak értelmetlen veszekedést folytatni és elbeszélni egymás mellett? (pl. nem ér, te csalsz! nem én csalok, te csalsz!) miért gúnyolódik Manócska Mazsolán, ha fél a sötétben? (én speciel felnőttkoromig féltem a sötétben.)
és mikor én nem vagyok ott, hogy a meséket átszerkesszem, ilyesmiket tanulnak a gyerekeim?!
valaki tanítsa meg a nagyokat is úgy beszélni!!!